Közel 430 ezer romániai diák napi szinten ingázik
A Világbank nemrégiben hiánypótló felmérést készített Romániában: arra keresték a választ, hogy vajon hány olyan diák és pedagógus van az országban, aki napi szinten ingázik az iskola és az otthona között.
A felmérés során az ország 6 713 tanintézményének közösségét vizsgálták meg, s arra a következtetésre jutottak, hogy a romániai tanintézményekben átlagosan több mint 93 diák és közel 8 olyan pedagógus van, aki naponta ingázik az otthonuk az iskola között. A napi szintű utazás egyik legfontosabb oka az óvodák és iskolák számának konstans csökkenésében keresendő, de sokan vannak azok is, akik a magasabb szintű oktatás reményében döntenek az ingázás mellett – derül ki a Világbank jelentéséből. A felmérés adatai továbbá megerősítették azt az egyébként is evidens tényt, hogy míg az óvodások körében csak elvétve találunk ingázókat, addig a középiskolások számottevő részének nem ismeretlen a napi szintű utazás. Hogy mit is jelent ez konkrét számokban kifejtve? Nos, a Világbank adatai szerint az ingázó ovisok száma 7 500 körül mozog, a középiskolások esetében azonban e szám már eléri a 301 714-et.
Az analízis során a Világbank egy online felmérést is készített, melyben 2700 diák, szülő és pedagógus vett részt. Az így nyert adatok alapján elmondható, hogy a válaszadók közel 28 százaléka naponta több mint 10 kilométert ingázik. 38 százalékuk legfennebb 3 kilométerre lakik az iskolától, 21 százalékuk 4-6 kilométernyi távolságra, 13 százalékuk pedig 7 és 10 kilométer közötti távot tesz meg naponta kétszer. Noha a rurális környezetben élők többnyire hosszabb távokat tesznek meg nap mint nap, az urbánus közegben iskolába járók érezhetően több időt töltenek utazással, hiszen a városban kialakuló dugók nagymértékben lelassítják a haladást. Ugyanakkor a Világbank azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a városi diákok hajlamosabban akár jóval többet is utazni, hogy egy magasabb színvonalú tanintézményben tanulhassanak. A felmérésben részt vevő városi diákok közül 554-en 60 percnél is többet töltenek az utazással, míg vidéken ezen tanulók száma 382.
A felmérésben részt vevők közel 60 százaléka azt jelezte, hogy az iskolabusszal vagy tömegközlekedéssel jut el a célállomásra. Több mint 20 százalékuk gyalog teszi meg a távot, saját autóval pedig 14,3 százalékuk utazik. A válaszadók 6,3 százaléka személyszállító cégek mikrobuszait részesíti előnyben, alig 1-1 százalék pedig a vonatot, a kerékpárt vagy más jellegű közlekedési eszközt választ. A Világbank ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a közlekedéshez való hozzáférés azokban a megyékben a legalacsonyabb, ahol az oktatási- és az életszínvonal egyébként is alapcsonyabb az átlagnál. Például Vaslui, Botosani és Vrancea megyékben, ahol a diákok és pedagógusok számára alig-alig biztosított a mobilitás, az iskolák jelentős része sportteremmel és benti mosdóval sem rendelkezik.
S hogy mi alapján döntenek a közlekedési formáról a diákok? Nagyban befolyásolja őket, hogy van-e egyáltalán lehetőség iskolabuszra (37,1 százalék), de hasonlóan fontos tényező az utazási költség (36 százalék) és a tömegközlekedés kiépültsége (31,7 százalék) is. A távolság és idő kettősét a válaszadók 28,8 százaléka mérlegelte, 29 százalékuk pedig a közúti biztonságot tartotta szem előtt. Emellett többek figyelembe veszik a közlekedési lehetőségek flexibilitását, a személyes preferenciákat és a közlekedési hálózat kiterjedését is. Természetesen a Világbank felmérése nem lenne teljes néhány építő jellegű javaslat nélkül. A pénzintézet szerint többek között következőkre kellene nagy hangsúlyt fektetni Romániában: az iskolai tömegközlekedés bővítése, a személyes biztonság növelése az utazás időtartama alatt, valamint az utazási költségek csökkentése a családok és a diákok számára.
